A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusból szán 106,5 milliárd forintnyi támogatást a kormány arra, hogy a MÁV Start Zrt. újabb 21 villamos motorvonatot vehessen legkésőbb 2022-ig – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Sok hasznos fejlesztéshez járultak hozzá az európai uniós támogatások, de összességében egyáltalán nem rózsás a kép – ez derült ki annak a projektnek a során, amelyben arról kérdezték EU-tagországok civil szakértőit, milyen tapasztalataik vannak az eddig támogatások felhasználásáról, és milyen változtatásokat javasolnak a következő (2021-2027. évi) ciklusra. Bár a felmérés az éghajlatvédelemre fordított támogatásokra irányult, komoly általános következtetések is levonhatók belőle. Az alábbiakban Lukács Andrásnak, a Levegő Munkacsoport elnökének cikkét közöljük.
Az Európai Parlament két pénzügyi szakbizottsága együttes ülésén nagy többséggel elfogadta, és támogatta az EP tárgyalási pozícióját a jogállamiság és a költségvetési pénzek összekapcsolása érdekében – írja az Eurológus.
Döntő szakaszához érkezett az Európai Unió soron következő hét éves költségvetésének tárgyalása. A Portfolio október 26-i cikkében részletesen elemezte az asztalon lévő javaslatokat, álláspontokat. Egyben idézte Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettesének véleménycikkét a Magyar Nemzetből. Az alábbi írás ez utóbbival vitatkozik, felvázolva, miként kellene viszonyulnia a fejlesztéspolitikához egy az EU-val szemben együttműködőbb magyar kormányzatnak.
Legalább 40 ezer milliárd forintba, a GDP évi átlagban 2,6%-ába, kerülne Magyarországnak az a hatalmas átállás, hogy 2050-re klímasemlegesen működjön az ország, és ennek megvalósítására készen áll a magyar kormány, így az a fő kérdés, hogy ki fizeti meg ezt a hatalmas összeget – hangsúlyozta az Európai Bizottság budapesti képviseletén ma szervezett szakmai program keretében Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 vezetője szerint valójában már csak erőltetett konfliktus van ma Magyarországon a klímavédelem terén, mert lényegében minden politikai erő felismerte ennek jelentőségét, de az ország más típusú külpolitikai fellépésével több eredményt lehetne elérni.
2014 és 2020 között az Európai Unió által nyújtott felzárkózási források a nemzeti jövedelem 2,75%-át tették ki, a következő 7 évben azonban ez az összeg számottevően, a GNI 1,6%-ára csökkenhet - írja a Bruxinfo az Európai Bizottság fris számaira alapozva.
Az Európai Bizottság számadatokat tett közzé, hogy alátámassza az Európai Unió következő, 2021-től érvényes hétéves költségvetésére vonatkozóan 2019 tavaszán előterjesztett javaslatát.
Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi "igazságot akarunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában.
Miután a legfrissebb jelek szerint 30% közeli felzárkóztatási forrásvágást is elszenvedhet a következő EU-s költségvetésben Magyarország, az EU kohéziós politikáját több szempontból is bíráló véleményt publikált a Magyar Nemzet hasábjain Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Az alábbiakban ezt a két fejleményt foglaljuk össze értelmező keretbe rendezve.
Több területen is a vesztese lehet Magyarország az új, 2021-2027-es uniós költségvetésnek - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond. A külpolitikai elemző szerint a Brexit is egyrészt negatívan fogja érinteni Magyarországot, másrészt megágyaz a skót függetlenedésnek Nagy-Britanniától, nem beszélve az északírekről és a walesiekről.
Az már biztosnak tekinthető, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben a pénzek kifizetését összekötik a jogállamisági feltételekkel, de a feltételeket és a mechanizmus aktiválását várhatóan úgy fogalmazzák majd meg, hogy abba belemenjen például Magyarország és Lengyelország is, azaz kompromisszum körvonalazódik – mutat rá hétvégi anyagában a Bruxinfo.
Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
Egy kompromisszumra törekvő tervet tett le a finn soros elnökség az asztalra a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, de ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még az eddig kalkulált 24%-nál is több felzárkóztatási és agrárforrást bukhat reál értelemben Magyarország a következő büdzsével – tudta meg a Bruxinfo.
Kétéves alkudozás után bejelentette csütörtökön az Eurócsoport elnöke (képünkön), hogy megszületett a megállapodás a közös eurózóna költségvetés főbb paramétereiről, amelynek kialakításában a jelek szerint a magyar érdekek egy részét is figyelembe vették. Összességében azonban felemásak a most megszületett alku következményei hazánknak, így talán nem véletlen, hogy most elmaradt a Pénzügyminisztérium közleménye, noha korábban sorozatosan adott ki ilyeneket az egyeztetések különböző fázisaiban a magyar tárca.
Világhírű közgazdászok és hazai gazdaságpolitikai vezetők részvételével kerül sor a kilencedik Budapest Economic Forumra, amelynek fókuszában a változóban lévő világ áll. A gazdasági ciklusforduló, a geopolitikai folyamatok, illetve a magyar gazdaság növekedési kilátásai egyaránt változásokat vetítenek előre, amelyekre érdemes felkészülni.
Bár az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi EU-pénz áramlott a gazdaságilag fejletlenebb 6 magyar régióba és Közép-Magyarországra, mégsem javult érdemben ezek relatív versenyképessége se 2016-ról 2019-re, se 2010-ről 2019-re – derült ki az Európai Bizottság most közzétett regionális versenyképességi indexéből. Ez összességében lehangoló eredmény, de van remény arra, hogy ez a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forrásaival majd változni fog, mert még inkább csak a fejletlen régiókra koncentrálódnak majd a források és az eddiginél is átgondoltabb, a problémákat célzottabban kezelő fejlesztési stratégiát vár a magyar hatóságoktól az Európai Bizottság. A keretek kialakításáról egyébként a háttérben már el is indult a két fél közötti informális egyeztetés.
A jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt, az Európai Régiók és Városok Hetében adott ki közleményt ma az Európai Bizottság, amelyben azt sürgeti, hogy másfél évi egyeztetés után a tagállami vezetők most már „nyújtsanak politikai iránymutatást és adjanak új lendületet a tárgyalásoknak annak érdekében, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan méltányos, kiegyensúlyozott és modern hosszú távú uniós költségvetésről lehessen megállapodni még az év vége előtt.”
Ha most év végéig nem lesz meg a 2021-2027-es uniós költségvetésről az alku a tagállamok között, akkor 2021-ben számos program nem tud elindulni és „így stagnálás, akár recesszió is lehet” az EU-ban – figyelmeztetett az Európai Bizottság költségvetési biztosa a Régiók Bizottsága (CoR) kedd esti plenáris ülésén Brüsszelben. Szerinte azoknak a tagállami CoR és EP-képviselőknek, akik aggódnak a kohéziós és agrárforrások jelentős vágása miatt, meg kell győzniük az otthoni saját kormányaikat arról, hogy emeljék meg a következő uniós büdzsé kiadási plafonját a most körvonalazódó 1%-ról.
Akár a kohéziós források csökkenéséért is kárpótolhatná a közép- és kelet-európaiakat a következő hétéves keretköltségvetésről folyó tárgyalásokon az a pénzügyi alap, ami a klíma- és energetikai átálláson segítené át az intenzív szénkibocsátású iparral rendelkező országokat és régiókat - írja a Bruxinfo. Az Európai Bizottság már javában tervez, és a hét évre nagyjából 35 milliárd eurós alappal számol.
Kezdődik a számháború a költségvetési vitában - írja a Bruxinfo, amely a következő hétéves uniós költségvetés kilátásait értékelte. A tárgyalási folyamat során ugyanis először összegeket is tartalmazni fog az a dokumentum, amit az október 17-18-i EU-csúcs előtt köröztet majd a kormányok között az Unió soros finn elnöksége. A BruxInfónak nyilatkozó EU-források mégsem várnak áttörést idén a következő keretköltségvetésről folyó tárgyalásokon, az alku legkorábbi időpontja 2020 február, vagy március lehet.
Nem volt határozott irány.
Trump szerint Európa nem tud segíteni az iráni-izraeli konfliktusban.
Optimistán nyilatkozott.
Az egész régió rendkívül kritikus helyzetben van.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
